Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


HÍRESSÉGEK, ESEMÉNYEK - A LEGMAGYARABB HABSBURG

2018.08.24

HÍRESSÉGEK, ESEMÉNYEK


Habsburg József nádor, József Antal főherceg (Erzherzog Joseph Anton Johann Baptist von Österreich; (Firenze, 1776. március 9. – Buda, 1847. január 13.) német-római császári herceg, osztrák főherceg, magyar királyi herceg, császári-királyi tábornagy (k. k. Feldmarschall), a Habsburg-ház ún. magyar vagy nádori ágának megalapítója, 1796-tól haláláig Magyarország nádora, a reformkorban 1835-ig uralkodó I. Ferenc osztrák császár/magyar király öccse.

A magyarok iránti szeretete és a reformkori Magyarország fejlesztéséért kifejtett történelmi léptékű érdemei miatt „a legmagyarabb Habsburg” megtisztelő néven emlegették. Reformgondolkodásában Széchenyi István eszmetársa volt.

Kiemelkedő szerepe volt Pest kulturális és gazdasági központtá fejlesztésében az 1830-as évekre. Városképi jelentőségű épületek emelésének sorát kezdeményezte. Nevéhez fűződik Pest klasszicista arculata, a Nemzeti Múzeum, a Német Színház, a Gellért-hegyi csillagvizsgáló, a Ludovika Akadémia és több vasútvonal építése, a Városliget rendezése, a Margitsziget parkosítása, az új pesti és lipótvárosi negyed fejlesztése, a műszaki felsőoktatás megerősítése.
Jelentős adományokkal támogatta többek közt a Nemzeti Múzeumot, a Széchényi Könyvtárat és a Magyar Tudományos Akadémia megalapítását, a művészeteket, a közoktatást, haladó polgári társaságok, egyletek sorát.

Ferenc császár öccseként rendkívül hasznosan képviselte a magyar érdekeket a császár felé.
Ő vette rá bátyját, hogy - 13 év szünet után - hívja össze az első reform-országgyűlést.
Ő eszközölte ki a kegyelmet a császárnál a börtönbüntetésre ítélt magyar jakobinusoknak, köztük Kazinczy Ferencnek, 1840-ben Kossuthnak, Wesselényinek és Lovassy Lászlónak, akadályozta meg 1843-ban a Védegylet feloszlatását.
Az 1838. évi pesti árvíz idején ő a mentés irányítója, majd sokat tett az árvízkárok enyhítéséért.
Megtanult magyarul, magyaros díszruhát viselt, Budán élt.
1945-1989 között, a marxista-szocialista történelemtanításban a magyar történelem nagy alakjai közül kivették, kultuszát megszüntették, így munkássága feledésbe merült, ismertsége lecsökkent.

 

 

József nádor (Johann Nepomuk Höfel, 1840-es évek)

József Antal főherceg 1776. március 9-én született Firenzében, a Toszkánai Nagyhercegség fővárosában, a Poggio Imperiale nagyhercegi palotában.
Édesapja a Habsburg–Lotaringiai-házból való Lipót toszkánai nagyherceg (1747–1792), a későbbi II. Lipót osztrák főherceg, német-római császár, magyar és cseh király, <édesanyja pedig a Bourbon-házból való Mária Ludovika spanyol infánsnő (María Luisa de España, 1745–1792) volt.
József Antal az uralkodópár 16 gyermeke közül kilencedikként született.

A felnőtt kort megérő testvérek:
- Mária Terézia Jozefa főhercegnő (1767–1827), aki I. Antal szász királyhoz ment feleségül.
- Ferenc József Károly főherceg (1768–1835), a későbbi II. Ferenc német-római császár, I. Ferenc néven osztrák császár, magyar és cseh király.
- Ferdinánd József János főherceg (1769–1824), később III. Ferdinánd néven Toszkána nagyhercege.
- Mária Anna Ferdinanda főhercegnő (1770–1809), a prágai Szent Teréz apácakolostor főapátnője.
- Károly főherceg (1771–1847) tábornagy, Teschen hercege, Napóleon legyőzője az asperni csatában.
- Sándor Lipót főherceg (1772–1795), 1790-től haláláig Magyarország nádora.
- József Antal János főherceg (1776–1847), a későbbi József nádor
- Mária Klementina főhercegnő (Maria Klementine von Österreich, 1777–1801), aki Ferenc nápoly–szicíliai trónörököshöz ment feleségül.
- Antal Viktor főherceg (1779–1835), Köln püspöke, 1816–1828-ig a Német Lovagrend Nagymestere.
- János főherceg (1782–1859) tábornagy, a „stájer herceg”.
- Rainer József főherceg (1783–1853) tábornagy, a Lombard–Velencei Királyság alkirálya.
- Lajos főherceg (1784–1864) tábornagy, 1836–1848-ig az Államkonferencia vezetője.
- Rudolf főherceg (1788–1831) bíboros, Olmütz hercegérseke, Beethoven mecénása.

Politikai, közéleti működése
József Antal főherceg gyermekéveit a firenzei nagyhercegi udvarban töltötte. Tizennégy éves volt, amikor 1790-ben apja megörökölte a császári trónt, és családjával együtt Bécsbe költözött.
1792-ben mindkét szülőjét elveszítette, három hónapon belül. József Antal elsőszülött bátyja, a 24 éves Ferenc lett az uralkodó (II. Ferenc néven német-római, 1804-től I. Ferenc néven osztrák császár).
József Antal főherceg tizenhat éves korában járt először Pest-Budán, amikor bátyját, Ferencet Budán magyar királlyá koronázták (1792. június 6-án).
Ekkor még másik bátyja, Sándor Lipót főherceg (1772–1795) volt Magyarország nádora.
1795-ben Sándor Lipót nádor egy vegyészbaleset következtében fiatalon életét veszítette.
A császár 1795. szeptember 20-án 19 éves öccsét, József Antal főherceget jelölte ki Magyarország császári helytartójává (Regent).
József Antal főherceg Budára költözött.
A Diadalkapun át vonult be a városba.
Köszöntésére Buda polgármestere, Laszlovszky József mondott beszédet.
Kinevezték a császári–királyi hadsereg tábornagyává (k.k. Feldmarschall), több ezrednek tulajdonosa - tiszteletbeli ezredparancsnoka - lett.
József nádor
 
A fiatal főherceg megtanult magyarul, ennek nyomán hamar megkedvelték Magyarországon.
Helytartói kinevezése után egy évvel, az 1796-os pozsonyi országgyűlésen a rendek közfelkiáltással megválasztották őt a Magyar Királyság nádorává, ami a király után a legmagasabb közjogi méltóságnak számított.
A nádorok sorában a százharmadik helyet foglalta el, ő volt az utolsó előtti nádor.
Korábban a Habsburg-házból csupán fiatalon elhunyt bátyja kapta meg ezt a méltóságot. Tisztségét több mint 50 esztendőn át töltötte be. Az ország állapotáról írott nádori jelentéseiben többször is javasolta császári bátyjának, I. Ferencnek, hogy az uralkodó térjen vissza az alkotmányosság útjára, és átgondolt reformokkal igyekezzék javítani a magyar közvéleménynek az uralkodóházhoz való viszonyát.
Kieszközölte, hogy a császár kegyelmet adjon a börtönbüntetésre ítélt magyar jakobinusoknak, köztük Kazinczy Ferencnek.

József nádor a magyar reformkor idején élt.
Sokat tett az ország gazdasági és kulturális felemelkedéséért, Pest-Buda fejlesztéséért.
1808-ban létrehozta a Szépítő Bizottságot, amely a klasszicista építészeti stílus felvirágoztatását, a város egységes stílusú épületekkel való gazdagítását segítette.
E szellemben épült a Nemzeti Múzeum is.
Kezdeményezte Pest fejlesztését, így a hatalmas Német Színház felépítését (1808–1812), illetve az új pesti városrész, a Lipótváros kiépítését (amely a király és a nádor apjának, II. Lipót császárnak és királynak nevét kapta). A műszaki újdonságok iránti érdeklődésének számos tanújelét adta.
Kezdeményezte a Gellért-hegyi Egyetemi Csillagda (csillagvizsgáló) építését, a Császári-királyi Magyar Ludovika Akadémia (Ludoviceum) építését, amely József nádor édesanyjának nevét viseli.
Előmozdította a Pest és Vác közötti vasútvonal és a Kőbányára vezető próbavasút létrehozását.
Jelentős része volt a Városliget rendezésében.
Megvásárolta és parkosította a Margit-szigetet.

 

 

 

 

József nádor (abban a díszruhában ábrázolva,
amelyben 1847-ben eltemették


Segítette a magyar kultúra sorsának javítását, adományaival bővítette a Nemzeti Múzeum gyűjteményeit, fejlesztette az Országos Széchényi Könyvtárat.
A Magyar Tudományos Akadémia alapításához Széchenyi István mellett József nádor is jelentősen hozzájárult, 10 000 forintos adományával.
Az Akadémia működését később is rendszeresen támogatta.
Támogatott és felkarolt számos haladó polgári kezdeményezést, így alakulhatott meg a Magyar Gazdasági Egylet, a Kisfaludy Társaság, a Tudós Társaság, a Természettudományi Társaság és a Vakok Intézete is.
Ő maga jegyezte az újonnan alakult Kereskedelmi Bank első részvényeit.
Bőkezű mecénásként támogatta a művészeteket és a közoktatást.
Szorgalmazta a műszaki oktatás első magyarországi intézményének, a II. József császár rendeletére még 1782-ben felállított Ipartanodának fejlesztését. Ez az intézmény 1856-tól József nádor nevét viselte, majd 1871-ben egyetemi rangot kapott, belőle fejlődött ki a mai Műegyetem
Alcsútdoboz határában kiépítette az alcsúti kastélyt, melyet Pollack Mihállyal együtt tervezett.
Az alcsúti uradalomban mintagazdaságot rendezett be, s kastélya parkjában arborétumot, háromszáznál több ritka növényfajjal, amely ma is látogatható.
Szolgálatába fogadta Tost József császári kertész három fiát, akik a Budai Királyi Vár, a Nádorkert (a mai Lágymányos területén, a Budafoki út, Hengermalom utca, a Duna és a vasúti töltés között volt), a Margitsziget és az alcsúti kastély kertészeti munkáit irányították.

Halála

 

József nádor síremléke a budai Királyi Várban


Budán hunyt el 1847. január 13-án, 71 éves korában.
Halála után a rendek fiát, Istvánt választották utódává nádornak. A nádort, „aki Habsburgnak született és magyarnak halt meg”, a Budavári Királyi Palota nádori kriptájában helyezték el, majd ide temették fiát, az utolsó magyar nádort és más családtagjait is. Temetése alkalmából Kossuth Lajos pesti újságíró, a Védegylet vezetője, e méltató sorokat írta róla:
„És Ő, az agg Nádor míg testben a sír felé hanyatlott, lélekben, érzelemben az ifjadó nemzettel lépést tartva együtt ifjadott. Élete alkonyába a nemzet újjászületésének napkölte vegyült.”
Alig több mint egy évvel József nádor halála után kitört a bécsi és a pesti forradalom.

Házasságai, gyermekei
- József Antal főherceg háromszor nősült meg:
Első felesége Alexandra Pavlovna Romanova orosz nagyhercegnő (1783–1801), I. Pál cár leánya, Nagy Katalin cárnő unokája volt.
A fiatalasszony 1801-ben első gyermekének, Alexandrina főhercegnőnek születésekor gyermekágyi lázban meghalt, kislányával együtt.

Második házasságát 1815. augusztus 30-án Schaumburgban kötötte Hermina Anhalt-Bernburg-Schaumburg-Hoym-i hercegnővel (1797–1817), aki 1817. szeptember 14-én, ikergyermekeinek születése után gyermekágyi lázban elhunyt.

Gyermekei:
- Hermina Amália Mária főhercegnő (1817–1842), aki egy prágai kolostor vezetőjeként (apátnőjeként) hunyt el.
- István Ferenc főherceg (1817–1867), István nádor néven 1847-től 1848. szeptember 24-éig Magyarország utolsó nádora.

 

 

József nádor harmadik felesége és gyermekei


Harmadik házasságát 1819. augusztus 24-én a Stuttgart melletti Kirchheim unter Teck várkastélyában kötötte az evangélikus vallású Mária Dorottya württembergi hercegnővel (1797–1855).
E házasságból 5 gyermek született:
- Erzsébet Karolina főhercegnő (*/† 1820, egy hónapig élt).
- Sándor Lipót Ferdinánd főherceg (1825–1837, 12 évesen meghalt).
- Erzsébet Franciska Mária főhercegnő (1831–1903), akinek első férjétől, Habsburg–Estei Ferdinánd Károly Viktor főhercegtől (1821-1849) egy leánya született, Habsburg–Estei Mária Terézia Henrietta főhercegnő, modenai hercegnő (1849–1919), aki később III. Lajos bajor király feleségeként Bajorország királynéja lett. Erzsébet Franciska második férje Habsburg–Tescheni Károly Ferdinánd főherceg volt, (Károly főhercegnek, Teschen első hercegének fia).
- József Károly Lajos főherceg (1833–1905), császári-királyi lovassági tábornok, 1869-től haláláig a Magyar Királyi Honvédség főparancsnoka.
-. Mária Henrietta főhercegnő (1836–1902), aki Lipót brabanti herceghez, a későbbi II. Lipót belga királyhoz (1835–1909) ment feleségül, és Belgium királynéja lett.

Emlékezete

 

 

József nádor szobra Budapesten, a Belvárosban, a róla elnevezett téren


József nádor Magyarországon igen népszerű személyiség volt. A „legmagyarabb Habsburgként” emlegették, halála után emlékét méltóan ápolták, intézmények, közterületek nevében is megörökítették.
1945-1989 között a marxista-szocialista történelemtanítás az arisztokrata Habsburgok szerepét igyekezett negatívan beállítani, így József nádort a magyar történelem nagy alakjai közül kivették, emlékezetének ápolását, kultuszát megszüntették.
Az általa fölfejlesztett Ipartanodával együtt tekintve 1856-tól a nevét viselő Műegyetem nevéből például 1949-ben József nádor nevét eltávolították, utcákat, tereket nem neveztek el róla, pénzre nem került fel.

Az 1989-es rendszerváltozás óta emlékének ápolása szabaddá vált, ám a közvéleményben ismertsége messze elmarad a történelmi szerepétől.
József nádor késői leszármazottai mindmáig szoros kapcsolatokat ápolnak Magyarországgal.
Nevét ma Magyarországon csupán néhány intézmény, közterület őrzi.

1949 előttig nevét viselő intézmények, közterületek
- 1949-ig József nádor nevét viselték a mai Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem elődintézményei.
- Az Institutum Geometricum nevű mérnökképző intézetet 1782-ben alapították, a budai tudományegyetem bölcsészeti karán belül.
- 1846-ban nyitották meg az önálló magyar mérnökképző intézetet, amely József nádor tiszteletére a József Ipartanoda nevet vette föl.
- 1934-ben alakult meg a Magyar királyi József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, melynek nevéből 1949-ben eltávolították József nádor nevét.

Jelenleg nevét viselő intézmények, közterületek
- József nádor tér: Budapest V. kerületében 1938-ban teret neveztek el róla.
- Szobra is a róla elnevezett téren látható, a Pénzügyminisztérium épülete előtt (Johann Halbig alkotása). A téren a nádor születésének 240. évfordulóján az összes ott lévő fát kivágták mélygarázs építése miatt Rendszerváltozás (1989) óta róla nevezték el
- József Nádor Gimnázium és Szakképző Iskola (Budapest): 1992-ben alapította a Magyar Iparszövetség Oktatási Központ. 2001. augusztus 29-én a Vígszínházban felvette József nádor nevét, védnöke József nádor ükunokája, Habsburg–Lotaringiai Mihály, a zászlóanyaságot Habsburg–Lotaringiai Krisztina vállalta el.
Megjegyzendő:
- A budapesti Józsefvárost és a József körutat nem József nádorról, hanem II. József császárról nevezték el (Lásd: a Budapest VIII. kerülete).

Kastélyának későbbi sorsa
- Alcsúti kastély (Alcsútdoboz):
A második világháború végén a lakók, a Habsburg-család tagjai Nyugatra menekültek. A kastélyt ezután helyi lakosok teljesen kifosztották, gazdag berendezését széthordták. Egy időre szovjet katonai parancsnokság költözött bele. Az épület teljesen leégett, elpusztult, építőanyagát elhordták. Ma csak a főbejárat oszlopsora és homlokzatának egy darabja (a portikusz) látható.

 

 

Síremléke: Nádori kripta (Budavári Palota)


A Budavári Palotában található nádori kriptában József nádor, feleségei, fia (István nádor, az utolsó magyar nádor) és más családtagjainak síremléke található. A nádori kriptában a második világháború alatt – érseki engedéllyel – miséket tartottak. Az 1944–45-ös ostrom alatt a kripta kevéssé károsodott, ezután a királyi palota romterületével együtt a közönségtől elzárva maradt. A területen dolgozó beruházó iroda szerint a kriptát először 1966-ban törték fel, de óvintézkedés még ekkor sem történt.
1973 januárjában Zolnay László régész fedezte fel, hogy a kripta sorozatos betörés, rongálás, fosztogatás és a holtestek meggyalázásának nyomát mutatja.
1977-ben Hankó Ildikó és Kiszely István antropológus igazságügyi szakértők vezetésével megindult a tetemek azonosítása, és a helyreállítási munka. A kutatók szerint nem csupán rablás, hanem céltalan rombolás is történt: a koporsókat felnyitva kiszórták az urnákban elhelyezett belső szerveket, József nádor mumifikált testéről a fejet leszakították, és a gyermek holttesteket sem kímélték.
Műkincs értékű érdemjeleiket, ékszereiket levágták, ezek egyes darabjai később a műkincs-kereskedelemben bukkantak fel.
A rablók utáni nyomozás eredménytelenül zárult, de a gyanús, homályos körülmények, – így az oktalan hullagyalázás, a helyreállítás megkezdésének több éves késlekedése – miatt a szóbeszédben felmerült egyes katonai és pártvezetők esetleges érintettsége, a felsőbb utasítás lehetősége.
A nádori család földi maradványait és kegyeleti tárgyait restaurálták, a kriptát felújították, újraszentelték, 1987 óta régi állapotában látogatható.

Jegyzetek
- Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. április 27.)
- Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 13.)
- Paul Theroff: An Online Gotha
- Euweb/Habsburg Genealogy
- RUBICONline | A Rubicon történelmi folyóirat honlapja. www.rubicon.hu. (Hozzáférés: 2016. október 7.)
- Oratio qua reg. Haered Principem Josephum, regium per Hungariam locumentenem... anno 1795. die vero 19. Septembris occasione festivi eius in metropolim civitatem Budensem ingressus, nomine magistratus et electae civium communitatis profundissima cum subiectione salutavit
- Az Egyetem múltja, története. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem története 1782-2000. bme.hu. (Hozzáférés: 2017. június 16.)
- http://greenfo.hu/hirek/2016/03/10/likvidaltak-a-jozsef-nador-ter-fait
- https://www.levego.hu/hirek/2016/03/a-jozsef-nador-teri-melygarazs-elso-aldozatai-a-fak
- https://index.hu/mindekozben/poszt/2016/03/09/fakivagas/
- MIOK József Nádor Gimnázium és Szakképző Iskola. Az intézmény honlapja. jnszi.hu, 2003. április 21. [2008. május 12-i dátummal az eredetiből archiválva].
- Hankó-Kiszely: A nádori kripta (A nádori kripta fejezet).
- Szathmáry István: A koporsó felnyitása után lőtt sebet találtak az elhunyt testén; szoljon.hu, 2011.
- Hankó-Kiszely: A nádori kripta (Epilógus)

További információk
- Schedel Ferenc: Emlékbeszéd József főherczeg nádor magyar academiai pártfogó felett : az Academia' rendkivűli köz ülésében január XXV. MDCCCXLVII. Buda, 1847
- József nádorral kapcsolatos linkek gyűjteménye (portál)
- A reformkor másfél évtizede (a Fejér megyei levéltárban)
- József nádor élettörténete, (Fót város honlapján)
- Hankó Ildikó – Kiszely István: A nádori kripta felmérése a sírrablás után

Kapcsolódó szócikkek
- Városliget
- Margit-sziget

További irodalom
- Vörös Károly: Erzherzog Joseph Anton, Palatin in Ungarn (József Antal János főherceg, Magyarország nádora), megjelent: Der pannonische Raum zwischen Beharrung und Fortschritt – Das Modernisierungsprogramm im 19. Jhdt. bis zum Ausgleich (1867/68) – A pannón térség a maradiság és haladás között a XIX. században, az 1867/68-as kiegyezésig, a mogersdorfi Nemzetközi Kultúrtörténeti Szimpózium évkönyvében, 1982-ben (Burgenlandi Tartományi Levéltár).
- Gonda Imre – Niederhauser Emil: A Habsburgok. Egy európai jelenség, Gondolat, Budapest, 1978. ISBN 963-280-714-6
- A.J.P. Taylor: A Habsburg Monarchia (The Habsburg Monarchy) 1809-1918, Scolar, Budapest, 2003. ISBN 963-9193-87-9
- Hankó Ildikó – Kiszely István: A nádori kripta, Babits Kiadó, Szekszárd, 1990. ISBN 963 7805 54 0 (Online:MEK-OSZK)
- Lestyán Sándor: József nádor. Egy alkotó élet írásban és képben, 1776-1847 (MEK)
- 170 éve halt meg a legmagyarabb Habsburg
- József nádor ősei
- Habsburg-ház és Habsburg–Lotaringiai-ház
- Nemzetközi katalógusok
- WorldCat VIAF: 40173141 LCCN: n91116693 ISNI: 0000 0000 5490 1278 GND: 118713132 BNF: cb15612878q
- Németország
- Németország-portál
- Történelem
- Történelemportál

Kategória:
- Habsburg–Lotaringiai-ház
- Nádorok
- A napóleoni korszak szereplői
- MTA-tagok
- 1776-ban született személyek
- 1847-ben elhunyt személyek

 

 

 

 

wikipédia

 

Szerkesztette és Illusztrálta
 
 
 
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.